Kiemelt ügyeink

Gyerekvédelem

Számunkra a gyerekvédelem ügye nem csupán a törvényi kötelezettségek betartására való törekvést jelenti, hanem a jogszabályalkotásban, az intézményi rendszer javításában való társadalmi részvételt is. Tagjaink között számos gyerekvédelmi szakember található, az erkölcsi felelősségen túl ezért szakmai felelősséget is érzünk a gyerekek iránt. Az ezzel összefüggésben végzett munkánk kulcsszavai: a jogok tiszteletben tartása és betartatása (Gyermekjogi Egyezmény, törvények, rendeletek), biztonság és védelem nyújtása (a bántalmazás, zaklatás, elhanyagolás, kizsákmányolás és panaszkezelés tekintetében), gyerekvédelmi irányelvek készítése (szakmai anyagok előállítása, és továbbítása), képzés és tudatosság (a gyerekvédelem alapelveiről, a problémákról, a kockázatok felismeréséről és a beavatkozásról), partnerség és együttműködés (más civil szervezetekkel, hatóságokkal) és a gyerekek bevonása a folyamatokba (véleménygyűjtés az őket érintő kérdésekről).

Környezet- és társadalomvédelem

Számunkra a klímavédelem három szinten jelenik meg: a belső működésben, a közösségi programokban és a társadalmi érdekképviseletben. A cél, hogy működésünk, programjaink és értékrendünk következetes érvényre juttatása által tudatosan hozzájáruljunk a fenntarthatósághoz, a klímaváltozásra való felkészüléshez és a közösségek ellenálló képességének erősítéséhez a klímaveszéllyel szemben. Ennek érdekében programokat szervezünk (minikonferencia, pódiumbeszélgetés), hatni akarunk az oktatásra (ismeretterjesztés iskolákban, közösségekben), fokozottan figyelünk a partnerség kialakítására (pl. Karátson Gábor Kör), és minden lehetséges fórumon hangsúlyozzuk etikai felelősségünket és szolidaritási igényünket (a klímavédelem nemcsak környezetvédelmi, hanem társadalmi igazságossági ügy is).

Közösségi alkotmányozás

A közösségi alkotmányozás a magyar jogállam helyreállításának kísérlete, egy olyan folyamatot jelent, amelynek során alkotmánymódosítás előkészítését, egy új alkotmány megfogalmazását társadalmi részvétellel valósítunk meg. A Civil Bázis számára ez alapvető, amihez szakmai alapot az is ad, hogy tagjaink között politikusok, jogi szakértők és civilek is jelen vannak. A közösségi alkotmányozás kulcsszavai: demokratikus bevonás (a résztvevők javaslatokat tehetnek, vitázhatnak az elképzelésekről), közösségi vita (a folyamat követhető, nyilvános, és társadalmi egyeztetéseken zajlik), legitim (a tartalom nem csak jogi szöveg lesz, hanem azonnal egy közösség közös megegyezése is, azaz egy „társadalmi szerződés”.)

A Civil Bázis a következő kérdésekben szervez közösségi alkotmányozási megbeszéléseket:

  • Szabadság, emberi méltóság
  • Törvény előtti egyenlőség, jogegyenlőség
  • Közjogi berendezkedés
  • Önkormányzatiság
  • Közpénzügyek, transzparencia, integritás
  • Tulajdonhoz való jog, vállalkozáshoz való jog
  • Szociális jogok
  • Egészséges és fenntartható környezethez való jog
  • Egészségügy
  • Oktatási jog
  • Lelkiismereti és vallásszabadság, szekularizáció
  • Információs jogok, különös tekintettel a médiajogra
  • Részvételiség
  • Munkajog, munkavállalók joga
  • Mesterséges intelligencia, digitalizáció

Önkormányzatiság

Számunkra azért fontosak az önkormányzatok, mert ezek biztosítják a helyi közösségek önrendelkezését, nyújtják a mindennapi élethez szükséges szolgáltatásokat, és jó esetben lehetőséget adnak az állampolgári részvételre, ellensúlyozva az állami központosítást. Az önkormányzatiság a demokratikus államszervezet alapja, a jogállam egyik védőbástyája. Szakembereink segítségével szeretnénk tudatosítani, hogy az önkormányzatok valóban a közösséget szolgálják (mindennapi ügyekben való döntés, helyi problémák megoldása, lokális igények kielégítése), rajtuk keresztül tapasztalható meg a demokrácia és a közjogi részvétel lehetősége (önrendelkezés, választások, lakossági fórumok), segítségükkel megvalósulhat a közösségépítés és a helyi identitás kialakítása, megerősítése (kulturális, sport, civil szervezetek stb.), a központi hatalommal szemben komoly egyensúlyi és fékfunkciójuk van (hatalom megosztása, állampolgári szabadság), és fontos a gazdasági szerepe is (pl. helyi költségvetés, fejlesztések, pályázatok, beruházások, munkalehetőség). Az önkormányzatiság kulcsszavai, melyek tetszőlegesen és ügytől függően bővíthetők: önrendelkezés, demokrácia, részvétel, közösség, decentralizáció, felelősség, átláthatóság, szolgáltatás, identitás.